Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Hallásvédő Tájékoztató

 

Hallásvédő tájékoztató


1.1. A zaj okozta károsodások és annak következményei

A hangfrekvenciás rezgéseket három csoportba soroljuk:

  • Infrahangok az 1-20 Hz közötti rezgések.

  • Hallható hangok a 20 Hz-től 20kHz-ig terjedő rezgések

  • Ultrahangnak nevezzük a 20 kHz feletti rezgéseket

Mindhárom frekvencia tartományban a hang – hangnyomásszintjétől, frekvenciájától és a behatás időtartamától függően – átmenti, illetve maradandó változásokat okoz az emberi szervezetben. Ezek összességét összefoglaló névvel zajártalomnak nevezzük.

A következőkben csak a hallható hangok tartományába eső rezgésekkel és azok hatásaival foglalkozunk.

Az egyik leggyakoribb környezeti zajforrás a közlekedésből adódik.
A másik a munkahelyünkön - főleg ipari üzemekben - folytatott munkatevékenységből származik.

A zajt három jellemző tulajdonságával tudjuk leírni, amelyek a következők:

  • intenzitása,

  • időbeli lefolyása és

  • a frekvencia spektruma.

40-65 dBA hangnyomásszintű zajok pszichés hatásokat váltanak ki. A 65-85 dBA közöttiek magatartásbeli változások mellett a vegetatív idegrendszer irányítása alatt működő funkciókban okoznak eltérést, elsősorban azokon a munkahelyeken, melyeken a munka végzéséhez fokozott figyelem szükséges: (pl.: irodák, vezérlőhelyiségek), illetve a zaj nem kapcsolódik szervesen a munkafolyamathoz.
85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran fülzúgásos panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés nagysága – az egyéni érzékenységen túlmenően – elsősorban nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ.
A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású zaj behatás után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet.

Az egyszeri zajbehatás eredményeként kialakuló maradandó halláscsökkenés esetében akusztikus traumáról vagy dörejártalomról beszélünk. Ez munkabalesetnek minősül.

A zajexpozíció okozta kóros eredetű elváltozások, zavarok elsősorban a belsőfülben található szőrsejtekben, illetve azok működésében mutathatók ki. 
A szőrsejtek károsodása együtt jár az un. kóros hangosságfokozódás jelenségével, mely az exponált és károsodott dolgozóknál főleg a beszédmegértés zavarában nyilvánul meg. 
Ez a kóros működés maradandó és a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért jelentős a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése.

A fej közelében létrejövő hanghatások következtében hallószervi sérülés az esetek nagy részében aszimmetrikus, ami annak következménye, hogy a közeltérben bekövetkezett nagy intenzitású hanghatás a fej árnyékoló hatása miatt az egyik oldalt sokkal jobban érinti. Ezzel szemben a tartós zajexpozíció következtében kialakuló hallásromlás minden esetben szimmetrikus. A két oldal között maximálisan 10-15 dB-es hallásküszöb-különbség alakulhat ki. 
Nagyobb eltérés esetén a rosszabbul halló fül hallás státuszának alakulásában egyéb kiváltó okot is keresni kell. A kezdeti állapotot fokozott expozíciós stádiumnak nevezzük. Az expozíciós idő növekedésével a halláscsökkenés fokozatosan átterjed a beszédfrekvenciára is. A károsodásra jellemző az 500-2000 Hz felé fokozatosan emelkedő hallásküszöb. Attól kezdve, amikor a károsodás már ráterjed a beszédfrekvenciára, beszélünk foglalkozási megbetegedésről.
Tapasztalatok szerint a 100 dBA-t meghaladó hangnyomásszintű zajok, valamint az impulzusokat (kalapálás) tartalmazó expozíció fokozottan veszélyesek.

Határérték feletti egyenértékű zajexpozícióban egyéni védőeszköz nélkül eltölthető napi behatási idő:

 

85 dBA esetén

8 óra lehet

88 dBA esetén

4 óra lehet

91 dBA esetén

2 óra lehet

94 dBA esetén

1 óra lehet

97 dBA esetén

30 perc lehet

100 dBA esetén

15 perc lehet

103 dBA esetén

7,5 perc lehet

Láthatjuk, hogy magas zajszínt esetén már néhány perc behatási idő is halláskárosodáshoz vezethet. A zaj okozta halláskárosodás 100 %-ban megelőzhető, ezzel szemben a bekövetkezett halláskárosodás végleges és visszafordíthatatlan.

1.2. A zaj elleni védőeszközökre vonatkozó szabványok és jelölések

A hallásvédő eszközökre az

MSZ EN 351-1

fülvédő típusok,

MSZ EN 351-2

Füldugók,

MSZ EN 351-3

Zajvédő sisakok.

szabványok vonatkoznak.

A szabvány mellett fel kell tüntetni az SNR értéket. Ez a súlyozott átlag zajcsillapítási érték, amely mellett a frekvencia sávonként mért konkrét értékeket is meg kell jeleníteni.
Ezeket a legkisebb csomagolási egységeken (fülvédő nál egyenként, füldugóknál a gyűjtő csomagoláson), vagy a kezelési-, használati utasításban találhatjuk meg.
Ezek fontos információkat tartalmaznak a megfelelő védőeszköz kiválasztásához.


1.3. A hallásvédő eszközök kiválasztásának megfelelő gyakorlata

Fontos megemlíteni, hogy a fokozott figyelmet igénylő munkahelyekre a 3/2002. (II. 8) SzCsM – EüM együttes rendelet maximálisan megengedhető zajszinteket ír elő. Itt egyéni védőeszközt nem kell használni, de biztosítani kell ezek megfelelő szintjét.

  • Speciális orvosi vizsgáló helységek, műtők, tárgyalók, előadók, könyvtári olvasóterem,
    40 dBA

  • Orvosi rendelők, repülésirányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek, kutatólaborok.
    50 dBA

  • Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok.
    60 dBA

  • Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolattal, telefonközpontok, mikroelektronikai munkahelyek.
    65 dBA

  • Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés, műszerész, MEO, precíziós szerelés.
    70 dBA

  • Vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolat nélkül, laboratóriumok gépi zajforrással, finommechanikai munkahelyek.
    80 dBA

Ki kell emelni a zajmérés fontosságát.

Lehetőség szerint zajtérképet kell készíteni a munkahelyekről, és ennek megfelelően kell intézkedni.
Ha az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a cél, minden esetben el kell végeznünk a zaj frekvenciájának elemzését.

A vizsgálat célja lehet:

  • a munkahely és a tevékenység veszélyességének megítélése,

  • ez alapján a műszaki zajcsökkentés elérése,

  • a megfelelő egyéni védőeszköz kiválasztása.

A mérési adatok értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • a munkahelyeken mért zaj hangnyomásszintje,

  • a zajbehatás napi időtartama,

  • a zajszint maximális értéke,

  • a zaj frekvencia összetevői,

  • a munkahelyi zaj jellege (impulzusos, állandó),
    továbbá vizsgálni kell, hogy

  • a munkahelyen folyik-e fokozott figyelmet igénylő tevékenység,

  • a munkahely fokozottan veszélyesnek minősül-e.


Egyéni hallásvédő eszköz használatát kell előírni azokban az esetekben is, amikor a dolgozó csak rövid ideig tartózkodik zajos munkakörnyezetben (pl.: kompresszor kezelő).


Az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásakor a következőket kell figyelembe venni:

  • A mély hangokat általában kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciájú komponenseket.
    Ezért a megfelelő védőeszköz kiválasztásához a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia összetételét is mérni kell.

  • Illeszkedniük kell az adott technológiai folyamathoz.

  • Megfelelő méretűnek kell lennie, különösen a füldugóknál.

  • Komfortosnak kell lennie, hogy a zajhatás 100 %-a alatt viselhető legyen.

  • Kialakítása olyan legyen, hogy egyéb védőeszközökkel együtt hordva ne romoljon a védelem hatásfoka.

  • Olyan munkahelyeken, ahol szükséges a beszédérthetőség, a hangjelek felismerése akkor a védőeszköz biztosítsa ezt (elektronikus sávszűrő fülvédő ).


A megfelelő hallásvédelmi eszköz kiválasztásához és biztosításához figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió területén 2003. február 6-án életbe lépett a 
2003/10/EK irányelv. Az irányelv előírásait Magyarországon a 2006. február 15-én hatályba lépett 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet közvetíti, ami a korábban hatályos jogszabály – a zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemről szóló 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelet - szigorítását jelenti.

A 2003/10/EK irányelvben - szemben a 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelettel és összhangban a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltakkal - három határérték fogalmazódott meg. Bizonyos megelőző intézkedéseket már 80 dBA határértéknél életbe kell léptetni. Az eddig érvényes 90 dBA határérték 85 dBA-ra csökkent. Az irányelv rögzíti, hogy a munkavállalók expozíciója egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 dBA értéket.
Az irányelvben foglaltak szerint

  1. 80 dBA expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén a munkáltató köteles a túllépésről és a lehetséges kockázatról a munkavállalókat tájékoztatni, és részükre igény esetén egyéni védőeszközt és munka alkalmassági vizsgálat lehetőségét biztosítani.

  2. 85 dBA értéket meghaladó expozíció esetén a munkáltató köteles műszaki zajcsökkentéssel a zajterhelést minimalizálni, a munkahelyet figyelemfelkeltő táblákkal megjelölni és a célzott munka alkalmassági vizsgálatot előírni.

  3. A direktíva szerint a munkavállalót 87 dBA zajterhelésnél nagyobb expozíció még védőeszköz használata mellett sem érheti. (Az előírások gyakorlatilag 5 dB-lel szigorúbbak, mint a 18/2001. (VI. 28) EüM rendelet előírásai voltak.)


1.4. A hallásvédő eszközök alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál

A mindennapi gyakorlatban a zajterhelés jelentős az alábbi iparágakban:

  • textilipar,

  • fémmegmunkálás,

  • gépgyártás,

  • fémtömegcikk gyártás,

  • asztalos és bútoripar,

  • erdőgazdaság,

  • bányászat,

  • repülés,

  • konzervipar,

  • élelmiszeripar,

  • üdítőital gyártás,

  • húsipar,

  • dohányipar,

  • gyógyszergyártás,

  • kozmetikumok gyártása,

  • nyomda.


A hallásvédő eszközök besorolása:

  • zajvédő füldugók,

  • zajvédő fülvédő típusok,

  • zajvédő sisakok.


A hallásvédő eszközök esetében a kiválasztás legfontosabb szempontja a megfelelő zajcsillapítás. Alacsony zajterhelés esetén kis zajcsillapítású (22-25 dBA) védőeszközt kell biztosítani.
Közepes és nagy zajterhelés esetén 25-30 dBA ill. 30 dBA fölötti zajcsillapítású hallásvédő viselése szükséges.
Sok esetben az alkalmazott technológia vagy munkakörülmény dönti el, hogy füldugót vagy fülvédő ot használjunk.


1.4.1. Zajvédő füldugók

  • Egyszer használatos, eldobható füldugók.
    Elsősorban olyan munkakörülmények között javasolt használni, ahol a környezeti szennyeződés könnyen a füldugóra kerül, és körülményes lenne az eltávolítása, tisztítása. Irritációt előidéző porok (gyógyszeripar, vegyipar), olajos és egyéb szennyező anyagok jelenléte esetén.

  • Többször használatos füldugók.
    Olyan tiszta munkakörülmények között, ahol ritkán éri szennyeződés és adott feltételek vannak, hogy a füldugót rendszeresen tisztítani tudjuk. Ezek tárolása zárt, zsebre tehető kis tokokban történjen.

  • Detektálható füldugók.
    Ezek használata elengedhetetlen minden olyan területen, ahol szennyező anyag nem kerülhet a feldolgozott termékbe. Ilyen területek:

    • konzervipar,

    • élelmiszeripar,

    • húsipar,

    • dohányipar,

    • gyógyszergyártás,

    • vegyipar, kozmetikumok gyártása.

Ezeket a füldugókat a feldolgozás során detektorokkal ki lehet mutatni, ha belekerülnek a készülő termékbe.
Létezik eldobható és többször használatos változata is.

  • Pántos füldugók.
    Minden olyan területen jól használhatók, ahol sűrűn kell behelyezni, kivenni a hallásvédő eszközt. Nyakban tartható, így mindig kéznél van.
    Művezetők, üzemvezetők, minőségellenőrök és vezető beosztású munkatársak nélkülözhetetlen segítőtársa.


1.4.2. Zajvédő fülvédő típusok

  • Zajvédő fülvédő típusok fejpánttal.
    Ezek a hallásvédő eszközök más védőeszközök nélkül önállóan viselhetőek. Néhány terméken a fejpánt elmozdítható és a tarkón ill. az áll alatti részen is viselhető. Így a fülvédő más-más pozícióban más-más zajcsillapítási értékkel rendelkeznek. A fejpántok készülhetnek műanyagból vagy fém megerősítéssel. A fém erősítésű fejpántos fülvédő típusokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.

  • Zajvédő fülvédő típusok tarkópánttal
    Ezen fülvédő típusok előnye, hogy egyéb védőeszközökkel (arcvédő, védősisak) is együttesen lehet viselni. A többi védőeszköz használaton kívül helyezése esetén is tovább viselhetőek. Műanyag és fémerősítésű tarkópánttal is készülnek. A fém erősítésű tarkópántos fülvédő típusokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.

  • Zajvédő fülvédő típusok sisakra szerelhető kivitelben
    Előnyük, hogy a többi egyéni védőeszközzel (védősisak, arcvédő) egybe szerelve komplett fejvédelmet nyújtanak.

  • Zajvédő fülvédő típusok összecsukható kivitelben
    Olyan dolgozók részére ajánlott, akik ritkán használnak hallásvédő eszközt, de nagy területet járnak be, miközben bármikor szükségük lehet rá. Kis tokban, övön, zsebben magával viheti a dolgozó.

  • Zajvédő fülvédő típusok elektronikával kiegészítve
    - Impulzus zajvédő fülvédő típusok.
    Elektronikus sávszűrővel van egybeépítve. Lényege, hogy az impulzus, vagy erős zajokat 83 dBA zajszinten levágja. A beépített külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi, de a káros zajokat kiszűri. Kiváló kommunikációs lehetőséget biztosít, kiváló zajcsillapítás mellett.

    - URH ráció adóvevővel egybeépített fülvédő .
    Nagy területen, csarnokban, építési területen és daruknál biztosít kommunikációs lehetőséget a zaj elleni védelem mellett.

    - Rádiótelefonhoz csatlakoztatható fülvédő .

    Modern világunk elengedhetetlen kelléke olyanok számára, akik telefonon kommunikálnak zajos környezetben. Minden típus fejpántos és sisakra szerelhető változatban is létezik.

    - Izzadságszívó felfekvő párna.
    A fülvédő típusok felfekvő párnájára helyezhető magas hőterhelésű területeken. Higiénikus, csökkenti a bőrirritációt és növeli a komfortérzetet.

1.4.3. Zajvédő sisakok

Nagy zajterhelés esetén, elsősorban a csontvezetés megszüntetésére, nem ipari területen használjuk.



 

Hasznos Információk
Katalógus

Protectwear Munkaruházat és Munkavédelmi termékek Katalógus