Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Jogkövetkezmények

Lehetséges jogkövetkezmények a munkavédelmi szabályok megsértése és munkabaleset esetén (1. rész)

Remélem, az előző tanulmány óta kiderült, hogy van-e Önnek az elsősegélynyújtás tárgyi (doboz) és személyi (kiképzett dolgozó) feltételeivel kapcsolatos teendője, és intézkedett is már. (Ha nem, a "Hasznos linkek a témához" alatt ismét megtalálja). Most lépjünk tovább. Ebben a leckében szó lesz a

  • Szabálysértési bírságokról
  • a munkavédelmi bírságról
  • Büntetőjogi felelősségről

Nem mindenki tudja, hogy az esetleges bírságon kívül a munkabaleset büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat (a munkavállaló vagyoni és nem vagyoni kárát meg kell téríteni). 

Minden munkáltatónak fontos lehet ezen munkavédelmi hiányosságok lehetséges jogkövetkezmények ismerete, ezért a Munkavédelmi törvény, a Szabálysértési törvény, a Munka törvénykönyv, a Büntető törvénykönyv, a Társadalombiztosítási törvény és az Egészségbiztosítási törvény vonatkozó részeit az alábbiakban kigyűjtöttem

Bírságok 

Ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben és az egyéb jogszabályokban, valamint a saját szabályzataiban előírtakat nem tarja be (még ha ez nem is okoz balesetet), a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak. 

A felügyeletek hatáskörébe tartozó szabálysértések 


218/1999 Korm. rend. egyes szabálysértésekről 
98.§ (1) Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, 
b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, 
c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a bányakapitányság, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség is eljárhat. 
98/A. § Munkavédelmi képviselő akadályozása. 
99. § (1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 


Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése 

100. § (1) Aki 
a) termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart, 
b) termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 
(2) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható 


Munkavédelmi bírság 

A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. 

A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen 
a. A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása; 
b. A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása; 
c. A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása; 
d. A bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása; 
a. a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint, 
b. az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában; 
e. A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya; 
f. a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolásai kötelezettségének elmulasztása; 
g. a veszélyes munkahelyeken, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot)előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása; 
h. a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése; 
i. a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá 
j. a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása 

A munkavédelmi bírság összege telephelyenként 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet. 

Vigyázat! A munkavédelmi bírsággal cége felkerül az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség nyilvános feketelistájára, ami két év kizárást jelent a rehabilitációs pályázatokból (később valószínűleg más pályázatokból is). 

Néhány gépekkel, védőberendezésekkel kapcsolatos nem mindig közismert hiányosság, amelyeket általában ellenőrizni szoktak, és amelyekért a felügyelő a gépet akár le is állíthatja.

  • A gép a burkolat nyitásakor nem áll le.
  • Targoncában benne marad az indítókulcs használat után.
  • Energiakimaradás után a gép újraindul.
  • Gép megfelelőségtanúsítványa hiányzik.
  • Vészleállítók (gombák) nincsenek minden kezelőhelyen.
  • (Ék)szíj, lánc, szalag felfutása a kerékre nincs burkolva

Ezek egy része viszonylag kis ráfordítással megoldható, ezeket célszerű először rendbe hozni. 

Büntetőjogi felelősség 

1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről 
A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal a büntetőjogi felelősségre vonás jár. A munkavédelmi szabályszegés akkor jár ezzel, ha egyben bűncselekményt is megvalósít.

171.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11.§-ban foglalt biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.) közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 
(2)A büntetés 
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, 
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, 
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 


Itt különösen a "tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja " kitételre hívnám fel a figyelmet. Ha Ön nem készíttet munkavédelmi kockázatértékelést, az tipikusan gondatlanság, pláne hogy az nem csak elvárható, hanem egyenesen kötelező is.

A következő tanulmányban a kártérítésekről lesz szó, végre megismerheti az OEP titkos fegyverét. Ez a fegyver azért veszélyes, mert a munkavédelmi bírsággal szemben nincs felső határa annak az összegnek, amivel a járulékot nem fizetők okozta hiányt az Ön zsebéből próbálják pótolni, és amelyet egy munkabalesettel óvatlanul "beélesíthet", és évtizedekig szivattyúzza az Ön pénzét.

 

Lehetséges jogkövetkezmények a munkavédelmi szabályok megsértése és munkabaleset esetén (2. rész)

Az előző tanulmányban beharangozott "OEP titkos fegyvere" a lent bemutatott két paragrafus, amellyel a munkáltató kötelezhető az OEP gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, amely többmilliós nagyságrendű és élethosszig tartó is lehet. Ezt nem hagyjuk, hogy bekövetkezzen.

Mai leckénkben felvértezzük magunkat a fegyverek ellen. A téma:

  • OEP fegyverek: Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése.
  • Kártérítés a dolgozónak.
  • Válaszunk az ellenfegyver, avagy hogyan védekezzünk a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen.

Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése 

Sérüléssel járó balesetnél a gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak kell kifizetnie, amelyek az APEH útján köztartozásként behajthatóak. Az "ingyenes" kórházi ellátás, műtétek vizsgálatok költségei önmagukban több milliót is tehetnek ki, egy viszonylag jó keresetű fiatal munkavállaló rokkantnyugdíja évente is milliós nagyságrendű, hát még évtizedeken át. 

1997 évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. 

1997 évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítás nyugellátásairól 

87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézte kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. 

Remélhetőleg nincs olyan alkalmazottja, aki szándékosan balesetet okozna. (Ha mégis van, szívesen ajánlok munkaügyi szakértőt a kirúgásához és HR tanácsadót az új felvételéhez) A baleset viszont könnyen minősíthető a törvényszegés következményének, ha Ön semmit nem tartott be abból. Lesz erre is egy megoldás, de vegyük először a kártérítés témáját. 

Kártérítés a dolgozónak 

Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a

  • Személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)
  • A személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek
  • Egyéb vagyoni károk
  • Nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.

Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak meg kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy elháríthatatlan külső ok következménye volt a baleset, vagy maga a dolgozó okozta a bajt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozón kívülálló okból, de a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák. 

Másfajta felelősség terheli az egyéni vállalkozó munkáltatót a dolgozónak okozott kárért, ha maximum 10 főt foglalkoztat. Neki csak akkor kell a kárt megtéríteni, ha vétkesség terheli, tehát ha vagy szándékosan, vagy gondatlanul, de az ő magatartása, körülményei miatt következett be a kár. Ha be tudja bizonyítani, hogy a károkozásban vétkesség nem terheli, akkor a dolgozót ért kár megfizetésére nem kötelezhető. 

1992 évi XXII törvény a Munka törvénykönyvéről 

174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. 
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.) 
(4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. 
(5) A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. 
175.§ (1) A 174. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató (pl. egyéni vállalkozó) a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. 
(2) A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli. (E munkáltató vétkességét a Munka tv. vélelmezi, ugyanis csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli.) 
176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. 


Védelem a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen 

Erre létezik egy igen jó eszköz, amit a kisvállalkozások méltatlanul elhanyagolnak. Én mostanában már szoktam ajánlani az ügyfeleimnek, de nem köztudomású. Most megosztom Önnel is: A kártérítés ellen legjobb eszköz a munkáltatói felelősségbiztosítás. Egy kisvállalkozás évi pár tízezer forintért (nagyobb létszámnál inkább százezres nagyságrend) kiegészítheti a meglevő biztosítását ezzel is, ekkor a biztosító fizeti a kártérítéseket és az társadalombiztosítási megtérítési követeléseket. 
Ilyen biztosítást én is kötöttem, mert ha a kollégáim ügyfélhez menet karamboloznak egy teherautóval, kész a munkabaleset. 

Vigyázat! 

A biztosító többnyire kiköti, hogy nem fizet, ha súlyosan gondatlan károkozásnak minősíti az esetet, azaz 
a.) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten; 
b.) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be; 
c.) a munkavédelmi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 1.000.000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja. 

Tehát az alapoknak itt is rendben kell lenni, akkor komoly védelmet nyújt a biztosítás, egyébként értelmetlen. Ha Ön fontolóra veszi a biztosítás megkötését, először is mérje fel a munkavédelmi feladatait.

 



Hasznos Információk
Katalógus

Protectwear Munkaruházat és Munkavédelmi termékek Katalógus