Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Védőkesztyű tájékoztató



Védőkesztyű tájékoztató

 

6.1. A kéz sérüléseit okozó veszélyek és ennek következményei


A kéz védelménél különösen oda kell figyelni a megfelelő védőeszközökre, hiszen a veszélyek ugyanazok és ugyanolyan formában jelentkeznek, mint testünk többi részénél, de a kezünkkel közvetlenül érintkezünk a veszélyforrással. Ezért sokkal intenzívebben érzékeljük ezeket.

6.1.1. Mechanikai sérülések


A mechanikai sérülések adódhatnak a tárgyak megfogásakor, szűk helyekre való benyúláskor, vagy több elmozduló eszköztől.
Ezek általában a bőr felületi sérülései, horzsolódása, felszakadása, vagy a csontok törése lehet.
Éles tárgyakkal való munkavégzés, ezek mozgatása közben a bőr az izomzat ill. az erek átvágásának veszélye is fennáll. Ez sokkal veszélyesebb, mint a felületi horzsolódás, mert intenzívebb vérzéssel jár, különösen csukló környékén történő sérüléskor az ütőér miatt.
Hegyes tárgyakkal végzett munka esetén mély sebek keletkezhetnek. A szúrt sebek a csontok sérüléseit is okozhatják.

6.1.2. A hő és lánghatás veszélyei


A sugárzó hő, a kicsapódó lángok, vagy a fröccsenő, forró, olvadt anyagok első, A legnagyobb veszélyt a forró tárgyak megfogása jelenti, ami védelem nélküli érintkezéskor azok elejtését, vagy eldobását eredményezi, ami további kockázatot jelent nemcsak a védőeszköz viselőjére, hanem a környezetében dolgozókra is.

6.1.3. A hideg környezet hatása és veszélyei


A hideg környezet károsító hatásait említettük a testvédelem fejezetben. Fontos a megfelelő hőszigetelés biztosítása, mert az ujjak elfagyása esetén roncsolódnak az izomszövetek és az idegsejtek is. Súlyos esetben amputációhoz vezethet a károsodás.
A másik komoly veszélyt jelenti a hideg tárgyak megfogása. Bőrünk állandó nedvessége miatt az ujjaink odafagyhatnak a hideg tárgyhoz. Ezek súlyos roncsolásokat végezhetnek a bőrön és az alatta levő izomszövetekben is. A tárgy eltávolítása letépheti a bőrt, és az égési sérüléshez hasonló károsodásokat okozhat.

6.1.4. Veszélyes anyagok okozta károsodások


A veszélyes anyagok megjelenési formája nagyon sokféle lehet:

  • gáznemű

  • permet, köd vagy aeroszol,

  • szilárd részecskék, vagy

  • fröccsenő folyadék.


Komoly problémát okozhatnak ezek a vegyszerek, mivel a kezünkkel meg is fogjuk őket. 
A különféle manipulatív tevékenységek során a vegyszerek a bőrre kerülve felületi roncsolódást, marást, ill. égési sérüléshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Ezek látható sérülések.
Sokkal nagyobb problémát okoz azoknak a veszélyes anyagoknak a hatása, amelyek a bőrön keresztül szívódnak fel, mivel ezeknek szemmel látható nyoma nincs.
A biológiai veszélyek, mikroorganizmusok, különféle vírusos, vagy bakterológiai fertőzéseket, míg a mérgező anyagok toxikus hatásokat okozhatnak. Ennek következtében mérgezési tünetek, rákos megbetegedések, ill. súlyos esetben elhalálozás is lehet a végeredmény.
Ilyen szempontból a kezünk a legfrekventáltabb felület, mivel nagyon hosszú időn keresztül, vagy sűrűbben érintkezhetünk ezekkel a veszélyes anyagokkal, mint testünk bőrfelületének más részei.
Ide tartoznak még az ionizáló sugárzásban és a radioaktív részecskékkel szennyezett anyagokkal végzett munkák is.

 

védőkesztyű típusok vegyszerállósági táblázata

 

6.1.5. Sztatikus feltöltődés veszélye



Itt elsősorban nem csak az emberre jelent veszélyt a sztatikus feltöltődés, hanem a különféle elektrotechnikai technológiák alkalmazása során a terméket kell védeni a legkisebb feszültségű feltöltődéstől is. Ezek tönkretehetik a mikroelektronikai alkatrészeket.
A gyógyszergyártás során hasonló probléma léphet fel a finompor alakban alkalmazott alapanyagokkal való érintkezés során.
A sztatikus feltöltődés miatt a finomporok a kézre ill. a nem megfelelővédőkesztyűre tapadhatnak.

6.1.6. Elektromos ív húzásakor keletkező veszélyek


Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezéskor fennáll az áramütés veszélye. A legveszélyesebb a kézzel történő érintés, mivel az áramkör zárása a teljes testen keresztül, így a szívet is érintve jön létre. Izomgörcshöz, ill. a szív leállásához is vezethet.
A másik potenciális veszély a kéz megégése, mivel ez van a legközelebb az ívhúzás magjához, ahol a hőmérséklet elérheti a 3000º C-t.

6.2. A kéz védelmére vonatkozó szabványok és jelölések

 

6.2.1. Szabványok

 

MSZ EN 420

Általános követelmények.

MSZ EN 388

Mechanikai ártalmak, vágással szembeni és antisztatikussági vizsgálatok.

MSZ EN 407

Termikus kockázatok ellen védőkesztyű típusok vizsgálata.

MSZ EN 511

Hideg elleni vizsgálatok.

MSZ EN 421

Ionizáló sugárzás elleni vizsgálat.

MSZ EN 374-2

Mikroorganizmusokkal szembeni vizsgálatok.

MSZ EN 374-2

Vízállósággal és alacsony koncentrációjú vegyszerekkel (pl.: tisztítószerek) szembeni vizsgálat

MSZ EN 374-3

Vegyszerek áthatolásával szembeni vizsgálatok.

MSZ EN 60903

Elektromosan szigetelő védőkesztyű típusok vizsgálata

MSZ EN 1082-1

Lánckesztyűk.

 

6.2.2. A védőkesztyű típusokön elhelyezett piktogramok és jelölések, azok jelentései

 

6.2.2.1. Mechanikai vizsgálatok jelölései. (MSZ EN 388)



Kalapácsjel:
A kalapácsjel alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének.
Amelyik helyen X áll azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak.
A teljesítményszinteket zárójelben jelöljük.

 

1

2

3

4

5

A (1-4) Kopásállóság (ciklus)

>100

>500

>2000

>8000

 

B (1-5) Vágással Szembeni ellenállás (indexszám)

>1,2

>2,5

>5,0

>10,0

>20,0

C (1-4) Szakítószilárdság (N)

>10

>25

>50

>75

 

D (1-4) Átszúrással szembeni ellenállás (N)

>20

>60

>100

>150

 



Késjel:
Jelentése, hogy a védőkesztyűn elvégezték a vágással szembeni ellenállás vizsgálatot leeső éles tárgy esetén.
A vágási vizsgálat 1050g tömegű fém penge, 150mm magasságból való leejtésével történik.

6.2.2.2. Hő és lánghatás vizsgálatának jelölése (MSZ EN 407)



Lángjel:
A lángjel alatt elhelyezkedő 6 számjegy jelöli, hogy milyen termikus ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és ilyen szintű eredményt ért el. Itt is az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

 

1

2

3

4

A (1-4) Hő vagy lángállóság

<20”

<10”

<3”

<2”

B (1-4) Kontakt hővel szembeni ellenállás >15perc

100ºC

250ºC

350ºC

500ºC

C (1-4) Konvektív hővel szembeni ellenállás hőhatás

>4”

>7”

>10”

>18”

D (1-4) Sugárzó hővel szembeni ellenállás hőhatás

>5”

>30”

>90”

>150”

E (1-4) Olvadt fém kismértékű fröccsenése csepp

>5

>15

>25

>35

F (1-4) Olvadt fém nagymértékű fröccsenése csepp

>30

>60

>120

>200

 

6.2.2.3. Hidegártalmak elleni vizsgálatok és azok jelölései: (MSZ EN 511)



Jégvirágjel:
A jégvirágjel alatt elhelyezkedő 3 számjegy jelöli, hogy milyen hideg ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

 

1

2

3

4

A (1-4) Konvektív hideggel szembeni ellenállás ºC/W/m²

>0,10

>0,15

>0,22

>0,33

B (1-4) Kontakt hideggel szembeni ellenállás ºC/W/m²

>0,025

>0,05

>0,10

>0,15

C (1) Vízállóság megfelel, ha a víz min. 30 percig nem hatol át a védőkesztyűn.

 

6.2.2.4. Veszélyes anyagok elleni védelem



Sugárzás jel:
Ezzel a jellel ellátott védőkesztyű típusoket ionizáló sugárzás és/vagy radioaktív részecskékkel szennyezett területeken használhatjuk. A védőkesztyűt áteresztési vizsgálatoknak és speciális hatásoknak vetik alá. (MSZ EN 421)



Biológiai jel:
Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűt alávetették egy áteresztési, levegőáramlási tesztnek.
Ez bizonyítja a mikroorganizmusokkal szembeni védőképességét. (MSZ EN 374-2)



Csésze jel:
Víz és enyhe vegyszerekkel szembeni védelmet jelöli. A védőkesztyű áteresztési vizsgálatnak lett alávetve, de nem vizsgálták vegyszerek áthatolásával szemben
(MSZ EN 374-2)



Lombik jel:
A védőkesztyűn különböző vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el. A piktogram alatt elhelyezkedő betűk jelölik, hogy milyen vegyszerekkel vizsgálták a védőkesztyűt.
A jelölt vegyszerek min. 60 percig nem hatolták át a védőkesztyűn. A vizsgáló vegyszerek felsorolását és azok betűjelzését az alábbi táblázatban mutatjuk be.

A védőkesztyű típusok vizsgálatához használt vegyszerek listája és betűkódja. (MSZ EN 374-3)

Betűkód

Vegyszer

Cas szám

Osztály

A

Metanol

67-56-1

Primer alkohol

B

Aceton

67-64-1

Keton

C

Acetonitril

75-05-8

Nitril alkotóelem

D

Diklorometán

75-09-2

Klórral telített paraffin

E

Szén diszulfid

75-15-0

Szerves összetevőt tart. kén

F

Toluol

108-88-3

Aromás szénhidrogén

G

Dietilamin

10-989-7

Amin

H

Tetrahidrofurán

109-99-9

Heterociklusos és éter összetevő

I

Etil acetát

141-78-9

Észter

J

n-Heptán

142-85-5

Telített szénhidrogén

K

40% nátrium hidroxid

1310-73-2

Szervetlen bázis

L

96% kénsav

7664-93-9

Szervetlen ásványi sav

 

6.2.2.5. Sztatikus feltöltődés ellen védelmet nyújtó védőkesztyű jelölése



Szikrakisülés jel
Ez a piktogram jelöli, hogy a védőkesztyű sztatikus feltöltődési körülmények között használható. A szabvány (MSZ EN 388) előírásainak megfelel. 
A teszteredménye 1MΩ -100 MΩ közé esik.

6.2.2.6. Elektromosan szigetelő védőkesztyű típusok jelölései:



Kettős háromszög:
Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyű típusok jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során.
A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyű típusok.

00

500 Volt munkafeszültségig

0

1000 Volt munkafeszültségig

1

7500 Volt munkafeszültségig

2

17000 Volt munkafeszültségig

3

26500 Volt munkafeszültségig

4

36000 Volt munkafeszültségig

 

6.3. A megfelelő védőkesztyű kiválasztásának gyakorlata


Ma már a gyakorlati életben alig van olyan munkakörülmény, ahol ne használnának valamilyen védelmi képességgel rendelkező védőkesztyűt. 
A védőkesztyű kiválasztásánál elég körültekintően kell eljárni, hogy az előző fejezetben felvázolt védelmi szinteknek megfelelő védőkesztyűt tudjunk kiválasztani.

6.3.1. Mechanikai védőkesztyű típusok kiválasztása


A mechanikai védőkesztyű típusok kiválasztásánál alapvető fontosságú, hogy a védőkesztyű megfelelő kopás állóságú legyen.
Az előző fejezet (6.2.2.1.) táblázata alapján megállapíthatjuk, hogy az 1-es és 4-es szintű kopásállóság közötti differencia nem négyszeres, hanem 80 szoros.
Normál anyagmozgatási feladatoknál ezért bőven elegendő az 1-es vagy a 2-es szintű védelem biztosítása.
Azokon a területeken, ahol érdes felületű tárgyakat, lemezeket kell mozgatnunk, ott minden esetben a magasabb (3-as vagy 4-es) szintű védelmet kell biztosítanunk.
Ezzel párosul a vágás elleni védelem. Éles tárgyak mozgatásakor, lemezmegmunkáláskor magasabb szintű (4-es vagy 5-ös) védelmet kell biztosítani.
Fémforgácsolással, üveggel dolgozók részére közepes, vagy jó átszúrással szembeni ellenállást nyújtó védőkesztyű használata indokolt.

6.3.2. Hő- és lánghatás elleni védőkesztyű kiválasztása


Azoknak a védőkesztyű típusoknek a kiválasztásánál, amelyek rendeltetése a kéz megvédése a hő és láng hatása ellen, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük. A hősugárzás és hőátadás elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan szigetelési együtthatónak kell jellemeznie, amely ellenáll a kontakt hő és a sugárzó hő áramlásának. 
Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek (pl.: cérna) magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye.
A 6.2.2.2. pontban megadott kontakt hő elleni vizsgálatok csak 500º C-ig terjednek. Ennél nagyobb védelmi fokozatú védőkesztyű típusok esetén a gyártók megadják, hogy milyen hőmérsékleten, hány másodpercig bírja a védőkesztyű.
Az erős hősugárzású területen használni kívánt védőkesztyű típusok külső részének minden esetben hő visszaverő tulajdonsággal (pl.: alupigmentált) kell rendelkeznie, hogy a hősugárzást visszaverje 
Az a védőkesztyű, amely forró vagy olvadó anyagok fröccsenése veszélyének van kitéve, lepergető tulajdonsággal rendelkezzen, hogy felületén semmilyen anyag ne tapadjon meg, mivel az rontja a védelmi képességét.
Azok a védőkesztyű típusok, amelyek lánggal véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadnak el a láng hatására, és nem segítik elő annak terjedését. 
A védőkesztyűn keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a kéz teljes kockázatot jelent az egészségre. Amennyiben szükséges olyan réteggel kell ellátni, amely ellenáll a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okoz égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt.
Ebben az esetben akár több rétegű védőkesztyűt kell alkalmazni.

6.3.3. Hideg elleni védőkesztyű típusok kiválasztása


Annak a védőkesztyűnek, amely biztosítja a kéz védelmét a hideg ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkezniük. A vékony, de jó melegtartó képességgel rendelkező védőkesztyű típusok előnyösebbek, mert kevésbé akadályozzák a mozgást. Különös tekintettel kell lenni a téli, külső szabad területeken végzett munkák során, mert ebben az esetben oda kell figyelni a megfelelő szélzárásra és vízlepergető tulajdonságra is. Különösen fontos a kontakt hideg elleni védelem és a vízállóság együttes megléte olyan helyeken, ahol fagyott külső rétegeket kell megfogni. (lásd: a 6.2.2.6. pontot)
Ezeket minden esetben figyelembe kell venni a viselési ill. a hideg közegben eltöltött munkaidő meghatározása során, különös tekintettel az extrém körülményekre (pl.: hűtőház).

6.3.4. Veszélyes anyagok elleni védőkesztyű típusok kiválasztása


Azoknak a védőkesztyű típusoknek, amelyeknek meg kell gátolniuk a bőr felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal szemben, nem engedheti az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőkesztyű típusoket készítették. Ha bizonyos veszélyes anyagok nagy áthatoló képességgel rendelkeznek, a legjobb védőkesztyű típusokkel szemben is, akkor annak korlátozni kell a viselhetőségi idejét.
A vegyszerállósági vizsgálatokon megfelelt védőkesztyű típusokön jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok kódját.
(Lásd a 6.2.2.4. pont táblázatát.)
Nem keverhető össze a víz és enyhe vegyszerekkel szemben ellenállást tanúsító védőkesztyű piktogramja a vegyszerállóéval, mert azon nincs jelölve a vizsgáló anyag kódja.
A jelölésnek megfelelő védőkesztyűt kell alkalmazni a mikroorganizmusok, az ionizáló sugárzás és a radioaktív szennyezettségű részecskék ellen.

6.3.5. Sztatikus feltöltődés elleni védőkesztyű típusok kiválasztása


A felületi sztatikus feltöltődések ellni védelemre, csak az ennek megfelelően bevizsgált védőkesztyű alkalmazható.

6.3.6. Áramütés ellen védőkesztyű típusok kiválasztása


Az áramütés elleni védőkesztyű kiválasztásánál nagyon fontos az alkalmazott feszültségnek megfelelő védelmi osztály figyelembe vétele. (Lásd a 6.2.2.6. pont táblázatát.)

6.4. védőkesztyű típusok alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál


Mechanikai védőkesztyű típusoket kell használni az alábbi munkahelyeken foglalkoztatottaknál:

  • gépgyártás,

  • autógyártás,

  • fémtömegcikk gyártás,

  • fémmegmunkálás,

  • bányászat,

  • erdőgazdaság, fakitermelés,

  • húsipar, (lánckesztyű)

  • logisztika, szállítmányozás, anyagmozgatás,

  • építőipar,

  • szolgáltató iparágak,

  • mezőgazdaság.

Hő- és lánghatás elleni védőkesztyű típusoket kell használni az alábbi ipari területeken:

  • acélipari nyersanyaggyártás,

  • fémfeldolgozás,

  • alumíniumipari feldolgozás,

  • öntödék, kemencék,

  • melegüzemek,

  • kazánok,

  • hegesztés,

  • pékség.

Hideg elleni védőkesztyű típusoket kell használni:

  • külső munkaterületeken télen,

  • építőipar,

  • bányászat,

  • szállítmányozás,

  • egyéb szolgáltató iparágak,

  • hűtőházak,

  • mezőgazdaság.

Veszélyes anyagok elleni védőkesztyűt kell alkalmazni:

  • olajipar,

  • vegyipar,

  • gyógyszergyártás,

  • kozmetikaipar,

  • konzervipar,

  • élelmiszeripar,

  • húsipar.

Sztatikus feltöltődés ellni védőkesztyűt kell minden olyan területen használni, ahol az elektromos feltöltődésből adódó kisülés veszélyeztetheti a termékgyártást, magát a terméket ill. avédőkesztyű viselőjét.

Elektromos szigetelő védőkesztyűt kell használni:

  • elektromos szolgáltatóipar,

  • erőművek,

  • transzformátorházak.



Hasznos Információk
Katalógus

Protectwear Munkaruházat és Munkavédelmi termékek Katalógus