Menü

Munkavédelmi Tudnivalók

munkavédelmi tudnivalók vállalkozásoknak

 

1. Telephelyengedély

Ha az Ön tevékenysége telephelyengedély köteles, és enélkül próbál működni, a 80/1999. (VII.) Korm. Rend. 8.§ (5) alapján "a jegyző a tevékenység engedély nélkül történő gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja"

2. Munkavédelmi oktatás

Ha Önnek legalább 1 fő alkalmazottja van, akkor a "1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről" (Mvt.) hatálya Önre is kiterjed. Ebben az esetben néhány kötelezettség mindenképpen vonatkozik Önre.

"Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik."

Önnek az alkalmazottak részére munkavédelmi oktatást kell tarta(t)nia, és azt dokumentálnia.

"Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható."

3. Kockázatértékelés

Önnek a munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetnie, mert

"Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat... A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül"

A  kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot (50.000-10.000.000 Ft) róhat ki (I. veszélyességi osztálynál)

4. Egyéni védőeszköz juttatás

Ha egyéni védőeszközöket használnak, Önnek ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie:

"Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül"

5. Orvosi vizsgálat

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;

Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- . a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben (pl. a képernyős munkavégzésnél kétévente) - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

6. Megelőzési stratégia

Önnek ki kell alakítania egy megelőzési stratégiát.

"Mvt. 54. § (1) g) A munkáltató kötelessége egységes és átfogó
megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a 

munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására" 
"Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg"

7. Munkavédelmi szempontból veszélyes gépek üzembe helyezése

A gépek üzembe helyezését Önnek kell írásban elrendelni, miután néhány további feltételnek eleget tett.

Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

Veszélyes gépnek minősül az összes fűrészgép, marógép és gyalugép, targonca, daru, rakodógépek stb.

Üzembe helyezés feltételei:

1. A villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata (hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), amelyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

2. Munkavédelmi szempontú előzetes gépvizsgálat (munkavédelmi szakember végezheti).

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy . a munkaeszköz, .. megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (érintésvédelem), a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Mvt. 21. § (7) veszélyes munkaeszközt . annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.

3. A munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges a gépkönyv megléte, valamint a gyártói megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítvány, amelyet független, akkreditált minősítő intézet adott ki.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány
Mvt. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.

4. Ezután öt évente biztonsági felülvizsgálatot kell szakirányú alapképzettségű mv. szakemberrel végeztetni.

Az üzembehelyezésről bővebben.

8. Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása

 

I. veszélyességi osztály

II. veszélyességi osztály

III. veszélyességi osztály

1-9 fő

1 fő 2 óra/hét, nem kötelező a munkavédelmi végzettség*

1 fő 1 óra/hét, nem kötelező a munkavédelmi végzettség*

1 fő 1óra/hét, nem kötelező a munkavédelmi végzettség*

10-49 fő

1 fő 2 óra/nap, kf. mv. végzettség

1 fő 1 óra/nap, nem kell végzettség*

1 fő 1óra/nap, nem kell végzettség*

50-500 fő

1 fő 4 óra/nap, kf. mv. végzettség

1 fő 2 óra/nap, kf. mv. végzettség

1 fő 1óra/nap, kf. mv. végzettség

* Munkavédelmi szaktevékenységre nem vonatkozik. Forrás: www.munkavedelem.biz

További tudnivalók a munkavédelem területéről egy másik szemszögből:
Kinek kell biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit?

- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítása a munkáltató felelőssége.
- Ennek módjait a munkáltató határozza meg.
- A munkáltató felelőssége, hogy a munkavállaló az általa ismert nyelven ismerhesse meg a rá vonatkozó szabályokat a munkavédelem területén.
- A munkavédelem szabályainak megtartását az állam felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.
- A munkavédelem szabályait úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalón túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybevevőnek is.
- Ez a törvény biztosítja munkavédelem területével kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározza a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.
- A munkavállalónak és a munkáltatónak együtt kell működniük.
- A munkabiztonsági, munkavédelem szaktevékenységek szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztethetők.

Az állam feladatai a munkavédelem területével kapcsolatban

- Munkavédelem irányításával, az ágazati és tevékenység ellátásával a munkavédelem megszervezése.
- Országos program kialakítása.
- Alapvető követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása.
- A munkavédelem előírásainak megtartásának elősegítése.
- Nevelés, oktatás 
- A munkavédelem információs rendszerének kialakítása és működtetése.
- Az állam részt vesz a munkavédelem területével érintett nemzetközi szervezetek munkájában.
- Szabályzat kiadása 
- Kutatás, fejlesztés, tájékoztatás, közreműködés a munkavédelem továbbképzése szervezésében.
- Elősegíti és ellenőrzi a munkavédelem területére vonatkozó szabályok végrehajtását.

Melyek a munkavédelem tárgyi feltételei?

- Biztonsági felülvizsgálat alá vonni a veszélyes technológiát.
- Megfelelő minőségű ivóvíz, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség.
- Gondoskodni rendről, tisztaságról, szennyvíz, hulladék kezeléséről.
- Jelző és riasztó berendezést biztosítani.
- Mozgásteret biztosítani.
- Elkerítés, lefedés a leesés ellen.
- Megfelelő világítás.
- Zajhatások és rezgések, por és vegyi anyagok sugárzás a munkavállalót nem károsíthatja.
- Levegő és klíma biztosítása.
- Szabadtéren időjárás elleni védelem.
- Kijárat, vészkijárat.
- Külön dohányzóhely.

A munkavédelem területével összefüggő fogalmak

- Baleset a munkavédelem területén: az emberi szervezetet ért, olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, vagy halált okoz.
- Munkabaleset a munkavédelem területén: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset. Lakásról munkahelyre, vagy vissza történő baleset nem számít munkabalesetnek.
- Újraindítás a munkavédelem területén: olyan munkaeszköz, technológia újból üzembe helyezése, amely műszaki okokból összefüggően 30 napot meghaladóan nem használnak, vagy teljes szétszereléssel járó javítási munkafolyamatot végeztek.
- Veszélyes a munkavédelem területén: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő munkavédelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
- Veszélyes anyag a munkavédelem területén: minden anyag, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást jelent: robbanó, oxidáló, gyúlékony sugárzó mérgező, maró ingerlő, fertőző, rákkeltő, mutagén, utódkárosító.
- Veszélyforrás a munkavédelem területén: a munkavégzés során jelentkező minden olyan tényező, amely a munkavégző személyre veszélyt vagy ártalmat jelent.

A munkavédelem egyik legfontosabb eleme a kockázatelemzés

Miközben a munkavédelem egyik legalapvetőbb eleme a munkahelyi kockázatok elemzése, hazánkban a munkaadók sok esetben nem fordítanak kellő figyelmet az elemzés pontosságára, a 10 fő alatti vállalkozásoknak pedig nincs elég anyagi forrásuk arra, hogy szakembert alkalmazzanak a munkavédelem, a kockázatelemzés elkészítésére.

Ez derült ki a közelmúltban Budapesten tartott Kockázatos lépések című szakmai fórumon, ahol az is szóba került, hogy munkavédelem főbb elemét, a kockázatelemzés elkészítését, unió-szerte jogszabályok teszik kötelezővé a munkaadók számára, azonban azt nem szabályozzák, hogy az elemzést hogyan kell elkészíteni. A munkavédelem területén egyes munkaadók egyoldalú elemzéseket készítenek, például csak a munkahelyi balesetekre koncentrálnak, mások pedig csupán formálisan, valós tartalom nélkül készítik el azokat.

A felszólaló hangsúlyozta, hogy egy rosszul elkészített elemzés nagyobb kárt okozhat a munkavédelem területén, mintha egyáltalán nem készült volna el a dokumentum. A megbeszélésen arra is fény derült, hogy a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozások esetében gyakran hiányzik a megfelelő kockázatelemzés, ezáltal pedig munkavédelem, és ennek elsősorban anyagi okai vannak.

Emellett a statisztikák szerint, amíg a legtöbb munkahelyi baleset a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek következik be, a legsúlyosabbak a mikrovállalkozásoknál történnek. Ennek ellenére indokolatlannak tűnik a mikro- és kisvállalkozásokat arra kötelezni, hogy - a kellő munkavédelem érdekében - a kockázatelemzést munkavédelmi szakember segítségével végezzék el. Az elhangzott javaslat szerint ezek a vállalkozások saját tevékenységük részeként is elvégezhetnék a munkavédelem érdekében az elemzést.

Keresés